Milyen jellegzetességek, sajátosságok fedezhetők fel az ezredvégi Györgye társadalmában? Vannak-e ilyenek?
Én az alábbiakat látom:
A györgyei polgárok nagytöbbsége nem igazán politizáló alkat. Pártszimpátiák vannak, formálisan egyetlen pártnak sincs szervezete a faluban. A választások helyi eredményei (1990, 1999, 1998.) az országos eredményeket képezték le. Minden esetben az a párt és az az országgyűlési képviselő jelölt győzött Tápiógyörgyén, mely országosan is győzött, illetve kinek pártja országosan első lett. Ez azt sugallja, hogy politikailag a polgárok kisebbsége pártelkötelezett, a többséget múltbéli tapasztalatai vagy a választási kampányok befolyásolják. A választásokon való részvétel rendre az ország átlag körül alakult. A helyi választások legfőbb jellemzője, hogy a nagypolitika, a pártpolitika igen kevés befolyással bír az eredményre. A helyi jelöltek kivétel nélkül ismertek, a választói döntések nagyobbrészt szimpátiák vagy antipátiák, kisebb részben programok alapján befolyásoltak. Politikai viták gyakori témája, jó-e, hogy nincsenek pártoknak szervezetei Györgyén, vagy nem jó. Én úgy vélem az lenne a jó, ha a közeli, nem túl távoli jövőben alakulnának az országos pártoknak helyi szervezetei. Egy kiforrott demokrácia alapja a több pártrendszer. A pártok jelenléte bizonyos értelemben kiszámíthatóságot, stabilitást erősíthetnék. Remélhetőleg a kulturált politikai viták lehetőségét biztosítanák. A mai helyzetet ismerve, - ez már a jövő évezred lehetősége.

Az előbbiek ismeretében meglepő, hogy milyen nagy a hajlandóság a nem politikai közösségek, egyesületek létrehozására.
Tizenhét egyesület működik a faluban. Tagjaik száma, átfedésekkel, 4-500 fő körül mozog. Működnek a régi, hagyományosnak tekinthető egyesületek (Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Vöröskereszt). Egy ilyen kistelepülés esetében sajátosnak tekinthető, hogy három sport egyesület működik (labdarúgás, asztalitenisz, judó). Ez végül is az egy egyesület, több szakosztály modell, szerintem korszerűbb, több tartalmat, dinamikát magában hordozó alternatívája.
Ugyancsak helyi sajátosság, hogy a község nemzetközi kapcsolatait (olasz, erdélyi, svájci) egy-egy egyesület gondozza. Ennek nagy eredménye, hogy a kapcsolat léte bizonyos formális elemeken túl, teljesen a civilszféra kezébe került, ennélfogva tartalmasabbá, polgár közelibbé vált. Ismereteim szerint, valamennyi egyesület nyitott, új tagok befogadására kész. Az önkormányzat kisebb-nagyobb támogatása mellett az egyesületek többsége jó társadalmi kapcsolatai révén, megteremti működésének anyagi feltételeit. Számos egyesületnél erős egyesületi öntudat alakult ki, számos közfeladatot, önként vállalt feladatot látnak el. Létük a györgyei társadalom nagy értékét jelenti.
Figyelemre méltó az egyes intézmények (iskola, annak egyes osztályai, zeneiskola, óvoda) köré szerveződő szülői informális csoportok szerepe. Nagyon hasznos szerepet töltenek be az adott intézmény háttértámogatása terén, ugyanakkor informális fórumai is az intézmény-szülő kapcsolatnak.

Vannak-e feszültségek a györgyei társadalomban? Vannak.
Vannak a mikroközösségek szintjén, hellyel-közzel a falurészek között, a régi és új györgyeiek között, a helyi hatalom és egyes érdekcsoportok között, az egyes érdekcsoportok között és a sort lehetne folytatni. Ugyanakkor, és ez a lényeg, léteznek olyan formális, informális mechanizmusok, melyek ezeket a feszültségeket rövidebb, hosszabb idő alatt feloldják, kezelik. Tartós zavarai, feloldhatatlan ellentmondásai nincsenek a helyi társadalomnak.
Mindezekben nagy szerepe van annak, hogy a györgyei közélet fontosabb szereplői lényegében demokratikus szemléletű emberek, továbbá, hogy a közvélemény a hellyel-közzel megjelenő demagógiát rövidebb, hosszabb idő után általában elutasítja.

Hol vannak a györgyei hiányérzetek? Az egyik terület kétségkívül az információk áramlása terén található. Számos törekvés (faluújságok, gyűlések, fórumok) ellenére a györgyei polgárok jelentős része alulinformált a község különféle ügyeiről.
Ez logikusan vezet a tévhitekhez, rémhírekhez, félreértésekhez.
A másik terület, ahol hiányérzeteink vannak, úgy fogalmazható meg, hogy nincsen györgyei Hayd-park, györgyei Forum Romanum.
Nem tudjuk eléggé kibeszélni magunkat. Beszorulnak a jó, vagy kevésbé jó gondolataink.
Kevés a társadalmi szerepvállalás, a közösség előtti megszólalás lehetősége. Amennyiben ezek a hiányérzetek valóságosak, úgy vélem azok, akkor azt mondhatjuk, hogy kis helyi társadalmunk jó irányba halad, hiszen ezek a szükségletek kifejlődő mozgásban lévő produktív társadalmak jellemzői.

tovább » (IV. Tápiógyörgye intézményrendszere az ezredvégen)